Üdvözlünk a Wikipédiában!  Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik
A magyar változatnak 200 729 szócikke van, ebből 617 kiemelt.
Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek,
különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi
templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák
emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és
brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza.
A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték,
akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a
szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú
időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a
kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később
szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok
megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét
veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói
foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal
később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának része lett mint
hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló
állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is. A
lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a
szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban
csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a
földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett és a második
világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak
kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország
felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami
1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta
köztársaság, a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára
nagyrészt turizmusra rendezkedett be.
...a Kőröshegyi völgyhíd, mely Magyarország legnagyobb völgyhídja
lett, hossza 1872 méter, magassága 120 méter és a völgyhídon a
megengedett legnagyobb sebesség 110 km/h?
Szeptember 19-én az ENSZ 66. közgyűlése munkáját a nem fertőző
betegségek elleni küzdelemről tanácskozással kezdte meg; a
tanácskozáson Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarországnak a közös
célért vívott küzdelem melletti elkötelezettségéről szólt.
A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is)
meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg
kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel
esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
